Iratkozzon fel hírlevelünkre

Magyar expedíciók

 

 

 

lahun2lahun3lahun4lahun5lahun6lahun7

 

 

MAGYAR RÉGÉSZETI EXPEDÍCIÓK EGYIPTOMBAN

1. Dzsehutimesz sírja (TT 32) Helyszín: Nyugat-Théba, el-Khokha Ásatásvezető: Schreiber Gábor Eötvös Loránd Tudományegyetem 2. Amenhotep sírja (TT -61-) Helyszín: Nyugat-Théba, el-Khokha Ásatásvezető: Dr. Bács Tamás tanszékvezető egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem 3. Nebamun/Imiseba sírja (TT 65) Helyszín: Nyugat-Théba, Sheikh Abd el-Gurna Ásatásvezető: Dr. Bács Tamás tanszékvezető egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem 4. Nefermenu sírja (TT 184) Helyszín: Nyugat-Théba, el-Khokha Ásatásvezető: Dr. Fábián Zoltán Magyar Képzőművészeti Egyetem 5. Sivatagi kereskedelmi útvonal Helyszín: Bir Minih, Vádi Hammámat, Keleti-sivatag Ásatásvezető: Dr. Luft Ulrich egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem A misszió 2004 novemberben sikeresen befejezte munkáját. 6. Taposiris Magna temploma Helyszín: Abu Szir, Alexandriától nyugatra Ásatásvezető: Dr. Vörös Győző Pázmány Péter Katolikus Egyetem A misszió 2004 tavaszán sikeresen befejezte munkáját

TT 184 Fábián Zoltán 2008-as ásatási jeletése

A jelentés angol nyelvü szövegét lásd az oldal angol változatában.

EL-LAHUN SURVEY PROJECT

A Szépművészeti Múzeum a múlt egyetemes értékeinek megőrzése terén mutatkozó intézményes felelősségének tudatában és az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) örökségvédelmi politikájával összhangban, egy kutatócsoport felállításával kapcsolódott be az Egyiptomban folyó régészeti feltárásokba. A több hazai és külföldi partnerintézet együttműködésével életre hívott projekt egy történetileg jelentős, ám erősen veszélyeztetett, és korántsem kielégítően dokumentált lelőhely, a Faiyum-oázis bejáratánál, a mai el-Lahun falu mellett fekvő rommező régészeti, geodéziai, térinformatikai valamint felszín alatti érzékelésen alapuló módszeres vizsgálatára vállalkozott. A koncessziós terület határait északra a Table Hill, nyugatra a Bashkatib-temető, kelet felől pedig a királyi halotti templom és település együttese jelöli ki (kb. É 29°14' – 29°16', K 30°58' – 31°0'). A terepmunkában, mely regionális jellegéből adódóan tovább szélesíti az egyiptomi magyar régészeti kutatások spektrumát, partnerünk a Petrie Museum of Egyptian Archaeology, University College London és az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsa.

A kutatómunka elsődleges célja a régészeti emlékek jelen állapotának felmérése és dokumentálása, illetve a terepmunka során nyert és a korai ásatásból származó adatok feldolgozásával és kiértékelésével az építészeti tér szerveződésének szinkron és diakrón vizsgálata, a lelőhely és közvetlen környezete viszonyrendszerének mélyebb megértése. A projekt nagy súlyt fektet továbbá az iszaptégla épületmaradványokat fenyegető környezeti és kulturális tényezők felmérésére is.

Rövid áttekintés a lelőhelyről

A mai el-Lahun falu mellett elterülő rommezőt a II. Szeszósztrisz (kb. Kr.e. 1880–1873) alapította királyi temető és település maradványai uralják. A temetkezési körzetet a király téglapiramisán, az áldozati kápolnákon valamint a piramiskörzet északkeleti sarkában megbúvó kisméretű, kultikus piramison kívül további nyolc masztaba valamint a királyi család tagjai számára vágott aknasírok alkotják. Az uralkodó halotti kultuszának szentelt, mára az alapokig lepusztult templom a piramistól keletre, mintegy 1200 m távolságban épült fel, közvetlenül az irodalomban általában ’Kahun’ néven említett, kiterjedt település szomszédságában. A város, eredeti nevén Az elhunyt Szeszósztrisz elégedett (Hotep-Szenvoszret-maa-heru), valójában egy kisebb, a halotti templom kultikus személyzetének átmeneti szállást nyújtó Nyugati, illetve a közigazgatási értelemben ’urbánus’ jellegű, nagyobb alapterületű Keleti Egység együttese, a kései Középbirodalom idején fontos regionális központ volt. Gyors, s bizonyos tekintetben felületes feltárása során a település hihetetlen leletgazdagságról tett tanúbizonyságot; az egyedi tárgyi emlékek körén belül kiemelendő a hieratikus papiruszok két nagyobb csoportja, mint a korabeli királyi alapítványbirtokok életére, igazgatására és a királykultusz megszervezésének módjára vonatkozó egyik legfontosabb forrás. A város belső struktúráját alapjaiban meghatározó elit és nem-elit szektorokra tagozódás a lakosság társadalmi rétegződésének építészeti kifejeződése. A királyi műemlékeket éppúgy, mint a II. Szeszósztrisz udvaroncai számára kialakított közeli temetkezőhelyet már az ókor folyamán kirabolták: feliratos kő építészeti elemeiktől szinte teljesen megfosztva, a sírok tulajdonosainak meghatározása nem egyszerű, esetenként egyenesen lehetetlen feladat. A magánsírok egy részét az Újbirodalom alatt valamint a Harmadik Átmeneti Korban és a Későkorban temetkezési célokra újra felhasználták. A településen jelenlévő újbirodalmi kerámiaanyag mellett az egykorú felszíni temetkezések is arra utalnak, hogy a város egy, egyelőre meghatározatlan nagyságú részét az Újbirodalom korában is lakták – minden valószínűség szerint a középbirodalmi sírépítmények faragott köveit elbontó munkások. A középbirodalmi emlékek dominanciája ellenére, el-Lahun lelőhelyének régészeti maradványai a koradinasztikus kortól kezdődően (Bashkatib-temető) egészen a korai (kopt) kereszténység időszakáig datálódnak (utóbbit a szórványleletek mellett a halotti templom területén illetve a település északi, elit szektorában részben feltárt intruzív gödörsírok jelzik).

Ugyanakkor a korai ásatások viszonylag szegényes dokumentációja ma már nehezen hozható összhangba az egyiptomi régészet modern gyakorlatával: még az ásató szemszögéből oly’ figyelemre méltónak elkönyvelt papiruszok és pecsételők / pecsétlenyomatok esetében is csak ritkán került feljegyzésre előkerülésük pontos helye és időpontja, a gazdag kerámiaanyagból és a sírmellékletek repertoárjából pusztán egy erősen válogatott korpusz került publikálásra, építészeti rajz pedig kizárólag csak az ásató által arra érdemesnek ítélt objektumokról készült. Noha az el-Lahun-nál fekvő település a mai napig a legnagyobb város az egyiptomi kései Középső Bronzkor időszakából, sem rétegtana, sem építészeti története nem tisztázott; mi több, a kanadai Royal Ontario Museum kontrollásatásai egyrészt rámutattak a W. M. Flinders Petrie által közölt (s mai napig az egyetlen) városalaprajz komoly hiányosságaira és pontatlanságára, másrészt az addig nem vizsgált vagy csak felületesen bejárt területeken új építészeti struktúrákat hoztak napvilágra. Ezek az iszaptégla maradványok valószínűleg az eleddig csak az írott forrásokból ismert létesítményekkel hozhatók összefüggésbe, és egyértelműen a lelőhelynek a további régészeti munka szempontjából magas potenciáljára utalnak. Petrie óta a terület erősen lepusztult az erős szél illetve a sírrablók és a helybéli vályogásók ténykedéseinek köszönhetően, aminek fényében a műemlékek felmérése, dokumentálása illetve a fennmaradásukat biztosítani hivatott tervek kidolgozása különösen sürgetően hat.

A 2008-AS RÉGÉSZETI SZEZON

Az első, rövid szezon folyamán, melyre 2008. október 18. és 30. között került sor, az expedíció az alábbi területeken végzett kutatómunkát:

  • Megkezdődött a hosszabb távú térképészeti projekt, mely a lelőhely első 1:1000 léptékű régészeti-topográfiai térképének elkészítését célozza meg.
  • A survey keretében a kiterjedt lelőhely három szegmense került bejárásra.
  • Mintavétel történt a terepbejárás során lokalizált lelőhelyek társult kerámiaanyagából, illetve a halotti templomtól északra elterülő kerámiakúpok területén kijelölt szektorokból.
  • A SCA kérésére a halotti templom feltárt szegmense megtisztításra és építészeti felmérésre került. Elkészült a terület fotódokumentációja.
  • A piramiskörzet déli oldalán frissen feltárt iszaptégla struktúrákról építészeti és fotódokumentáció készült.
  • A templomterület déli részén lévő, régi ásatási hányók átvizsgálása során előkerült díszített mészkőtöredékek dokumentálásra kerültek.

Térképészet

Az első szezon kiemelt fontosságú feladatai közé tartozott az egyes jelenségek, lelőhelyek és felmért építészeti maradványok rögzítésére alkalmas, 1:1000 léptékű régészeti-topográfiai térkép elkészítéséhez szükséges adatok felvétele. A lelőhelyen végzett és jövőben végzendő bármiféle munka, így az SCA tervezett további ásatásai szempontjából is elengedhetetlen volt továbbá az aktív területen egy minden irányban bővíthető raszter lefektetése.

A térképészeti munka szemszögéből az Egyptian Survey Authority által kiadott 1:25.000 léptékű térkép használhatatlan, mivel az 1928-ban, az UTM bevezetése előtt készült. Jelenleg Egyiptom hivatalos vetületi rendszere a Clarke 1880-as ellipszoid alapfelületű UTM, de tekintettel arra, hogy az expedíció által vizsgált területen geodéziai survey-pontok nem állnak rendelkezésre, a rendszert nem tudtuk alapul venni. Helyette WGS 84 ellipszoid alapú UTM UPS rendszert alkalmaztunk, így a jövőben a regisztrált régészeti jelenségek helymeghatározása GPS vevőkészülékkel történhet.

A geodéziai projekt 2008-ban elsősorban a halotti templom és a település területére fókuszált. A régészeti és építészeti kutatás számára egy 10 x 10 m-es négyzetekből álló raszter került kitűzésre, mely pontos lokációs és szintadatok leolvasását teszi lehetővé. A területen kívül eső, a terepbejárás során észlelt jelenségek és objektumok rögzítése azonban egyelőre a rendelkezésre álló survey-térképen, illetve műholdas felvétel segítségével történt. Az adatok feldolgozására és kiértékelésre, a térkép megrajzolására a szezon lezárását követően, Magyarországon kerül sor.

Survey

A rendelkezésre álló idő alatt a közel 1600 hektáros terület három szegmense került bejárásra.

  1. Az első bejárás a település (Kahun) keleti kapujától indult és a Petrie által Table Hill névre keresztelt magaslatig tartott. A bejárás során minden észlelt régészeti jelenséget GPS koordinátái, méretei, és egy rövid szöveges leírás segítségével dokumentáltunk. Minden lehetséges esetben a leletanyagból mintát gyűjtöttünk, a jelenségről fotódokumentáció készült. A survey során kőeszközök jellegzetes koncentrációi mellett ovális és rektanguláris depressziókat is találtunk, utóbbiakhoz csekély mennyiségű edénytöredék is társult. A mélyedések minden bizonnyal gödör- illetve aknasírok száját jelölik, melyek viszonya a településtől nyugatra-északnyugatra elterülő 900. Temető sírjaival egyelőre nem tisztázott. A Table Hill tetején egy nagy és mély, a jelek szerint későkori aknasírt találtunk, amit bizonyosan Petrie és kollégái tisztítottak ki valamikor 1914 és 1920 között, noha a publikációban ennek nincs nyoma. Az akna szájától nagyjából 6 méterre, keletre egy kő szkarabeusz amulett töredéke került elő.
  2. A második survey útvonal a piramis keleti oldalán magasodó régi hányók elől indult, és a piramistól nagyjából 800 m-re, északra fekvő kettős magaslatig tartott. A platón egy aknasírt és közelében számos pit-et észleltük, itt került begyűjtésre egy fajansz udzsat-szem amulett.
  3. Harmadik alkalommal az általunk Déli Temetőnek elkeresztelt sáv került bejárásra, melynek sírjai a völgytemplom déli oldala mentén szalagsávszerűen nyúlnak el nyugati irányban, illetve a templom hátsó, nyugati szektorát karéjszerűen fogják közre. A területet két alkalommal is bejártuk, mivel információink szerint a SCA a közeljövőben a sírhalmok teljes eltávolítását tervezi. A már az ókorban kirabolt, majd Petrie munkásai által kitisztított, ám nem dokumentált temető sekély gödörsírokból és aknasírokból épül fel, melyek eltérő kronológiai horizontot és feltételezhetőleg különböző társadalmi sztrátumot képviselnek. Egy-egy, az eltérő típusokat reprezentáló sír teljes dokumentálásra került. A legdélibb fekvésű pit-ek mellett a Későkortól a Ptolemaiosz-korig használt kerámiakoporsók töredékeit találtuk. A temető szektoraiból begyűjtött kerámiaanyag elemzése segíthet tisztázni a temető datálása körül mutatkozó bizonytalanságot.

Felszíni kerámiagyűjtés és analízis

Az első szezon alkalmával két kontextusból kerültek cserepek begyűjtésre: a survey során lokalizált lelőhelyekről illetve az ún. "templomi kerámiahalomból".

Az egyes jelenségekhez és/vagy szektorokhoz rendelt adatlapokon rögzített minták mintegy 130 kisméretű, nem diagnosztikus cserép mellett nagyjából 30 diagnosztikus edénytöredéket tartalmaztak.

 

A templomtól északra elterülő kerámiahalom rendkívül magas anyagkoncentrációja miatt a mintavétel a raszter felosztásával 5 x 5, illetve indokolt esetben 2 x 2 m-es szektoraiból történt. A 2 x 2 m-es négyzetekből a teljes cserépanyag felszedésre került, a fennmaradó területről kizárólag a diagnosztikus töredékeket gyűjtöttük be.

A szezon végére közel 1000 darabos korpusz állt össze, melyből 200 volt diagnosztikus. Közülük 103 cserepet tartottunk meg a rajz- és fotódokumentáció illetve további elemzés céljából; ezek a szezon végén a Kom Aushim-ban lévő kijelölt raktárba kerültek beszállításra.

Építészeti felmérés

Az építészeti projekt célja a felszínen látható építészeti maradványok dokumentálása volt, s idén elsősorban a völgytemplom közelmúltban feltárt részlegére, a piramis déli oldala mentén kibontott iszaptégla struktúrákra, illetve településen a kanadai Royal Ontario Museum által kiásott maradványokra fókuszált. A felmérés alapja a földmérők által lefektetett raszter helyenkénti besűrítésével kapott 5 x 5 m-es négyzetháló volt. Az építészeti maradványok 1:50 illetve 1:20 léptékben kerültek lerajzolásra, melyekből a digitális feldolgozás folyamán a készülő archaeo-topográfiai térképbe beilleszthető, publikációra alkalmas A3 és A4 formátumú rajzok készülnek. Az építészeti projekt feladatai közé tartozott a kiásott struktúrák szintadatainak begyűjtése is, és további adatrögzítés a 3D-rekonstrukciós modellek elkészítéséhez.

Epigráfia

A halotti templom feltérképezésével eltöltött két ásatási idény során Petrie az elbontott épület romjai között alig néhány festett, domborműves díszítésű mészkőtöredéket talált, noha állítása szerint emberei a halmokat teljesen felforgatták reliefek és szobortöredékek után kutatva. Időközben, a középbirodalmi királyi kultuszkomplexumok újraásásával egyrészt világossá vált, hogy II. Szeszósztrisz temploma a halotti templomok fejlődéstörténetének egyik fontos állomása volt, így szerkezetének minél részletesebb megismerése kulcsfontosságú lenne, másrészt a ma már rendelkezésre álló párhuzamok segítségével pontosabb képünk van ezen templomok ikonográfiai programjáról is. Munkánk során ezért arra törekedtünk, hogy a templom déli területén magasodó halmok szisztematikus, raszter mentén történő átvizsgálásával további adalékokat szolgáltassunk a templom egykori dekorációjához. A rövid idő ellenére, amit erre a feladatra fordíthattunk, összesen 69 részben festett relief-töredék került begyűjtésre a hányók felszínéről. Többségük apró, vésett domborműrészlet, melyek nem alkalmasak egész jelenetek vagy motívumok rekonstruálására; a vésetek mérete alapján egy részük bizonyosan a templom hieroglif felirataihoz tartozott. A felszíni leletek nagy száma egyértelműen a hányók magas régészeti potenciáljára enged következtetni, és szükségessé teszi azok teljes átvizsgálását, mielőtt a SCA tervei szerint elhordásukra sor kerül.

Az expedíció

A 2008-as szezonban a Szépművészeti Múzeum egyiptomi expedíciójának tagjai a következők voltak:

VASÁROS ZSOLT és MARCEL HELLENDAHL, építészmérnökök (Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology), ASHRAF EL-SENUSSI, régész (SCA), PETRIK MÁTÉ, régész-egyiptológus (Szépművészeti Múzeum), SZŰCS LÁSZLÓ és GREGORI ÁKOS földmérő mérnökök (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar), valamint HORVÁTH ZOLTÁN, egyiptológus (Szépművészeti Múzeum).

 

 

 

 

ESEMÉNYNAPTÁR


2017
28
április
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. ápr. 28. - ápr. 28.
Zenés kastélylátogatás Anjou-ban
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. ápr. 29. - ápr. 29.
Zenés kastélylátogatás Anjou-ban
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. máj. 04. - máj. 04.
Zongorakoncert Bartal Zsuzsannával
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. máj. 06. - máj. 06.
Párizsi Magyar Baba-Mama-Papa Klub
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. máj. 06. - máj. 06.
Süti és teaház Katival

Hirdetések